Az emberek fele (47%-a) úgy gondolja, hogy ha egy termék nem szerepel az üzlet webhelyén, akkor az üzletben sem kapható. Ugyanekkor a vásárlók elvárják, hogy az üzlet teljes termékkínálata megjelenjen az interneten is, és négyből három vásárló azt is elvárja, hogy a látott termékeket online azonnal meg is vásárolhassa. IMRG, 2006.
A közösségi médiában való jelenlét és az e-mail adatbázis összekapcsolása mindennapi témává vált. Az utóbbi időben egyre gyakrabban láthatjuk nagy cégeknél is, hogyan próbálják felhasználni a korábban hírlevélküldés kapcsán épített listájukat például a Facebook jelenlét erősítésére. Legutóbb a KLM küldött erre vonatkozó hírlevelet.
Egyre több cégvezető ismeri fel, hogy érdemes jelen lenni a közösségi médiában.
Talán túl sokan gondolják így. Nem feltétlenül hasznos a vidéki varrónőnek Facebook rajongói oldalt és Twitter regisztrációt készíteni csak azért, mert most trendi.
Ha viszont megszületett az elhatározás, általában a cégek vezetői regisztrálják ezeket a Facebook oldalakat. Jó esetben megtalálják a rajongói oldal létrehozásának lehetőségét, rosszabb esetben profilként regisztrálják az adott céget…
A közösségi médiában hirdetők, akik sikeresen vonzották márkájukhoz a rajongókat Facebook vagy Twitter oldalukon, csak most kezdték meg a valódi feladat teljesítését: a megszerzett rajongók érdeklődését fenntartani, a kapcsolatot folyamatosan erősíteni és lehetőleg a márka szószólóivá változtatni a „rajongókat”.
Egy friss kutatás azt vizsgálta, hogy a marketinges szakemberek szerint a minőség vagy a mennyiség fontosabb szempont a követők illetve rajongóik megítélésekor.
Számos tanulmány számolt már be arról, hogy míg a közösségi oldalakon a márkákat követőket főleg a kedvezmények, ajánlatok érdeklik, más okok is közrejátszhatnak abban, ha valaki ismerősnek jelöl egy márkát. Sokan azért akarnak ily módon naprakészek lenni, hogy ismerőseiknek megmutathassák, mely termékeket kedvelik.
Ami különösen erőssé teszi a közösségi média marketinget, az az a jelenség, hogy a fogyasztók bíznak a „hozzájuk hasonló” személyekben, mint például családjukban, barátaikban, online ismerőseikben. A marketingesek ezt a bizalmat az earned médián keresztül igyekeznek kihasználni azáltal, hogy a fogyasztókkal párbeszédet alakítanak ki. A bizalom szintjét a párbeszéd helye mellett az is meghatározza, hogy ki vesz benne részt.
Egy szakértő szerint, azok a kisebb cégek, akik a közösségi médiát új ügyfelek szerzésére, és online jelenlétük hangsúlyozására használják, előnyben lehetnek a nagyobb cégekkel szemben.
A Twitteren aktív marketingesek igen nagy erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a népszerű felületet értékes csatornává tegyék. Kérdés, hogy míg a fogyasztók élénk párbeszédeket folytatnak a mikroblog oldalon, a márkáknak is ezt kell-e tenniük, vagy inkább koncentráljanak az információ-megosztásra?
Ahogy a marketingesek egyre több csatornán szólítják meg a fogyasztókat, úgy válik egyre fontosabbá, hogy az üzenetek illeszkedjenek az e-mail és a közösségi média közönségéhez is. A kutatások szerint azonban a demográfiai mutatók gyors átfutása nem elegendő ahhoz, hogy felmérjük, miben különböznek ezen szegmensek egymástól, mivel ezeken a csatornákon a kapcsolatfelvétel személyesebb, jobban függ a pszichográfiai jellemzőktől.
Egy friss kutatás azt vizsgálta, mennyire jellemzi az internetezőket az, hogy a nap folyamán először e-mail postafiókjukat vagy közösségi médiás profiljukat keresik fel.
A weboldalon található anyagok kizárólag a szerző hozzájárulásával és a forrás megjelölésével használhatók fel.
©2008 - 2012 MarketingMorzsák – Online Marketing, E-mail marketing
Az oldal tartalma a Creative Commons Nevezd meg!-Ne add el! 2.5 Magyarország Licenc feltételeinek megfelelően szabadon felhasználható.
Powered by 
