A közösségi oldal a kritikák középpontjába került egyrészt számos frissen bevezetett változtatásával, mely csökkentette annak a mértékét, hogy mely adataik felett rendelkezhetnek a felhasználók, másrészről néhány technikai baki is történt, melynek következtében a személyes adatok nyilvánosságra kerültek. Idén februárban például néhány felhasználó személyes üzeneteit a rendszer, hibásan kézbesítve, több másik tag számára is elérhetővé tette. Májusban pedig a chat szolgáltatásban történt hasonló malőr, ismét arra késztetve az adatvédelmi szerveket, hogy panaszt tegyenek a Facebook ellen.

Az adatvédelmi képviselők a szabályozó testületek beavatkozását tartják szükségesnek, a csalódott felhasználók pedig weboldalakon kritizálják a Facebook adatvédelmi hiányosságait. Tiltakozók egy csoportja létrehozott egy weboldalt, melyben arra buzdítják a felhasználókat, hogy csatlakozzanak a május 31-re kitűzött tömeges leiratkozási akcióhoz, így protestálva a Facebook adatkezelése ellen.

Ezek az események a cég dolgozóira is hatással voltak, és így nagy nyomás helyeződött Mr Zuckerbergre, aki pedig évek óta annak a szószólója, hogy a felhasználóknak nyitottabban kellene kezelniük adataikat.
A cég 500 millió felhasználó adataival kíván olyan új szolgáltatásokat bevezetni, melyek nem sértik a tagok adatvédelmi érzékenységét, míg a cél a hatalmas adatmennyiség milliárdos hirdetési üzletté változtatása.

Nemrégiben a vállalat döntéshozói és dolgozói azért gyűltek össze, hogy megvitassák, hogyan kezeljék a két, frissen bevezetett szolgáltatásukkal szembeni negatív reakciókat. Az egyik arra bátorítja a felhasználókat, hogy több online tevékenységüket osszák meg Facebookon, a másik pedig külső weboldalakat szab személyre a felhasználó Facebookos ismerőseinek adatait felhasználva. A vita résztvevői arról egyeztetnek, bevezetésre kerüljön-e olyan funkció, mellyel a felhasználók még jobban elrejthetik profiljukat – ez eltérne a Facebook eddigi politikájától, és Mr Zuckerberg törekvéseivel is teljesen ellentétes. A cég azonban közleményében kiemeli: „tudjuk, hogy tisztelnek minket az információ-megosztásban végzett innovációért, de szeretnénk, ha az adatok kézben tartásával kapcsolatban is legalább ennyire elismernének minket”.

Mint ismeretes, 2009 decemberében a Facebook külső, a hálózaton nem regisztrált felhasználók számára is elérhetővé tette tagjainak néhány alapinformációját: nevet, nemet és a profilképet. Alig egy héttel később már tíz adatvédelmi szervezet tett panaszt a cég ellen a Szövetségi Kereskedelmi Bizottságnál (FTC). Idén áprilistól már külső weboldalakat is „tetszik” megjelöléssel láthatnak el a felhasználók, mely megjelenik hírfolyamukban – ez is hamar panasztételre késztette a törvényhozókat: négy szenátor tett bejelentést az FTC-nél. A Bizottság közelebbről is meg kívánja vizsgálni az ügyet, a cég tehát nem teheti meg, hogy nem reagál a felvetésekre.

Mark Zuckerberg blogokon, beszédekben, találkozókon, és minden fórumon állítja, hogy a felhasználóknak természetesen joga van kontrollálni, mely információk láthatóak róluk és mely körben. Azonban sosem csinált titkot véleményéből, miszerint a felhasználóknak nemcsak hogy kellene, de idővel maguk is több saját adatot kívánnak majd nagyobb közönséggel is megosztani.

Forrás: The Wall Street Journal; quitfacebookday.com, dmsz

Network Advertising Initiative (NAI) tanulmányában kifejti, hogy az ilyen típusú reklámok mind a marketingesek, mind a kiadók számára magas értéket jelentenek.
A tanulmány a NAI taghálózatain futó hirdetéseket vizsgálta 2009 során. Az eredmények szerint, azok 6,8%-a, akik egy viselkedés-alapú targetált hirdetésre kattintottak, vásárlók lettek, míg a hagyományos reklámokra kattintók esetében ez csak 2,8% volt. A klikkelők a viselkedés alapján targetált reklámokat jóval relevánsabbnak tartották, a NAI azonban azt nem vizsgálta, hogy milyen valószínűséggel klikkelnek egyáltalán – ez is az eredményesség egyik fő alkotóeleme.

A CPM ráták is jóval magasabbaknak bizonyultak a viselkedés-alapon targetált hirdetések esetében – egy kattintás ára átlagosan 2,86-szor volt magasabb, mint a hagyományos reklámoknál. A retargetálás is magasabb CPM arányokat jelentett.

„Az elmúlt hónapokban a viselkedés-alapú reklámokkal kapcsolatos párbeszéd nélkülözte a kritikai alapokat, mivel még nem vizsgálták empirikus módszerekkel azt, hogy az ilyen jellegű hirdetések milyen értéket jelentenek a hirdetési hálózatok, a fogyasztók és a kiadók számára” – mondta Howard Beales, a tanulmány szerzője.
„A tanulmány arra derít fényt, hogy a viselkedés alapján célzott reklám kritikus fontosságú elem a hirdetési hálózatok, a kiadók és a hirdetők sikerében” – tette hozzá. „Ezek ugyanis kétszeres áron kétszeres hatékonyságot biztosítanak a többi hirdetéssel szemben, intenzív szerepet játszva a hirdetési bevételek növekedésében, mely az Internet növekedésének egyik fő mozgatórugója.”
Legyenek bár hatékonyak vagy kevésbé hatékonyak ezek a módszerek, továbbra is jelentős mértékű aggályokat vetnek fel adatvédelmi szempontból, melyekre még megoldásokat kell találni.

Forrás: eMarketer

A Frost&Sullivan az európai elhelyezkedés-alapú szolgáltatások fejlődéséről készített felmérése szerint a mobiltechnológiák előrehaladásának köszönhetően a márkáknak van miből válogatni, ha szeretnék elérni célcsoportjukat.

Ugyanakkor, míg a szektor várhatóan jelentősen fejlődni fog az elkövetkező években, van néhány buktató, mely befolyásolhatja a vívmányok fogyasztóknál elért sikerét. Három fő kihívással néznek szembe a marketingesek a szektorban: a fogyasztók körében csak akkor terjedhetnek el nagyobb arányban a mobil elhelyezkedésen-alapuló szolgáltatások, ha

• azok megfizethetőek és átlátható az árazásuk,
• értéket adnak a mobilos élményhez,
• valamint megfelelőek az adatbiztonsági jellemzőik.

Az adatbiztonság egyre fontosabbá válik, és ennek megfelelő kezelése és védelme azoknak a feladata, akik ezeket az adatokat felhasználják – mondta Peter Hustinx, az európai uniós adatvédelmi felügyelő.

Forrás: DMA UK

A ENISA (EU – Európai Hálózat és Információ Biztonsági Ügynökség) felméréséből kiderül, hogy az összes e-mail körülbelül 80%-a hálózati szinten blokkolva van a feketelisták vagy hasonló mechanizmusok által.
A maradék üzenetek további 80%-a pedig a kézbesítésnél kerül kiszűrésre. A teljes e-mail forgalmat tekintve, csupán az üzenetek 4,4%-a kerül kézbesítésre a felhasználók postaládájába (2007-ben ez az arány 6% volt).

A tanulmány azt találta, hogy az elmúlt években a szolgáltatók több ízben is változtattak spam-ellenes stratégiájukon, és sokkal komolyabban és hatékonyabban lépnek fel a levélszemét ellen, mint korábban.
Az ENISA ajánlásaiban rámutat az internet-szolgáltatók közti szorosabb együttműködés szükségességére, valamint a spam-szűrés, az adatvédelem és a kézbesítési kötelezettség között húzódó ellentmondás feloldásának fontosságára.

A tanulmány szerzői a szabályozó és törvényhozó testületek figyelmét is felhívják ez utóbbi ellentmondás tisztázásának jelentőségére a spam elleni harcban.

Forrás: FEDMA

“A héten az Országgyűlés elfogadta az új reklámtörvény módosítást, a szakma tiltakozására megszüntették a direkt marketing üzenetek küldéséhez való hozzájárulás érvényességi kellékeként előírt lakcím kötelező elkérését.

Az elfogadott T/9354. sz. törvényjavaslat 404. §-a így szól:

Hatályát veszti a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 6. § (2) bekezdésében az „és lakcímét” szövegrész, 26. § (3) bekezdésében az „ , azt mint szemletárgyat lefoglalhatja” szövegrész.

A köztársasági elnök úr kézjegyével ellátott törvény, a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

Ezt követően a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény direkt marketing hozzájárulások kérésére vonatkozó szöveg a következőképp fog szólni:

Grt. 6. § (1) Ha külön törvény eltérően nem rendelkezik, reklám természetes személynek mint reklám címzettjének közvetlen megkeresése módszerével (a továbbiakban: közvetlen üzletszerzés), így különösen elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékű más egyéni kommunikációs eszköz útján – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – kizárólag akkor közölhető, ha ahhoz a reklám címzettje előzetesen egyértelműen és kifejezetten hozzájárult.

(2) Hozzájáruló nyilatkozat bármely olyan módon tehető, amely tartalmazza a nyilatkozó nevét, illetve – amennyiben a reklám, amelyre a hozzájárulás vonatkozik, csak meghatározott életkorú személyek számára közölhető – születési helyét és idejét, továbbá azoknak a személyes adatoknak a körét, amelyek kezeléséhez a nyilatkozó hozzájárul, valamint a hozzájárulás önkéntes és a megfelelő tájékoztatás birtokában történő kifejezését.

Tehát a hozzájárulást tevő személy nevét mindenképp el kell kérni, továbbá korhatáros reklám esetében a születési helyet és időt is. E tekintetben további változás nem várható.”

Kinek milyen “veszteséget” jelentetett ez a közel 1 hónapos időszak?
Milyen lemorzsolódás volt a korábban összegyűjtött adatbázisokban?

Ezek nem költői kérdések! Tényleg nagyon kíváncsi vagyok arra, hogy kinek milyen hatással volt az adatbázisára ez a rövid időszak!

Forgács Mariann