A szó a véleményvezéreké
Az online earned médiában sikerre törekvő marketingesek igyekeznek megtalálni a szószólókat – azokat a fogyasztókat, akik szívesen beszélnek az adott termékről vagy szolgáltatásról ismerőseiknek. Ez a fogyasztói csoport azonban nem demográfiai jellemzői, hanem viselkedése alapján ismerhető fel.
Az Epsilon Targeting csoportba tartozó ICOM a témában készített tanulmánya szerint, véleményvezérek bármelyik nemből, korcsoportból vagy jövedelmi szegmensből kikerülhetnek, és médiahasználati szokásaik sem sokban térnek el az átlagos felhasználóktól. Az a tulajdonság különbözteti meg őket a többi felhasználótól, hogy késztetést éreznek arra, hogy a többi felhasználóval is megosszák egy termékkel vagy szolgáltatással kapcsolatos élményeiket, tapasztalataikat. A szószólók az átlagosnál többször adnak tanácsot, és szeretik, ha hatásukra az emberek új termékeket próbálnak ki. Folyamatosan új élményeket keresnek, szeretnek elsőként értesülni egy-egy újdonságról, és elmondják barátaiknak, ha egy márkával nincsenek megelégedve.
A tanulmány szerint, a szószólók késztetése arra, hogy megosszák véleményüket, a személyiségükből ered. A készítők rámutattak arra is, hogy a véleményvezérek gyakran csak olyan termékkategóriákban aktívak, melyek személyes okokból fontosak a számukra. Például, egy baba születése után az anyukát érdekelni kezdik a babaápolási termékek, és ebben a kategóriában szenvedélyes véleményvezérré válhat.
A közösségi média marketingesek elsősorban arra törekednek, hogy úgy nyerjék meg ezeket a szószólókat, hogy ők aztán az interneten adjanak hangot a márka iránti elkötelezettségüknek, azonban a legtöbb szóbeszéd-jellegű aktivitás még most is offline környezetben történik. A kuponok és az ajánlatok egy lehetséges megoldást jelentenek arra, hogy a véleményvezérek üzeneteit az internetre is átemeljék.
„A marketingeseknek először megfelelően definiálni kell a célcsoportjukat, majd megvizsgálni a lehetséges kommunikációs csatornákat, végül megtalálni a kettő metszéspontjait, melyek alapjául szolgálnak a szájpropaganda-jellegű kampányoknak” – írja a jelentés. „Például, mivel a szószólók kedvelik a személyes párbeszédeket, a direct mail rendkívül hatékony eszköz lehet arra, hogy maga a fizikai üzenet eljusson a szószólóktól az ismeretségi körükbe – miközben továbbra is lehetőség van a céloknak megfelelő módon szervezni a szószólók adott márkával történő interakcióját, a cég weboldalán vagy Facebook profilján.”
Forrás: eMarketer
Tags: kutatás, tanulmány, véleményvezér
Igen! Elméletben ezt szajkózzák a szakma elméleti képviselői. De mondjon nekem valaki három céget és három vélemyényvezért akik ezt hazai környezetben, professzionális módon, üzletszerűen művelik.
Mellesleg az online marketing szakma mit mond arról a módszerről, amikor egy hozzászóló véleménye, bejegyzése csak moderálás után jelenhet meg?
Szerintem azt mondja rá, hogy teljesen természetes, megszokott dolog. Mennyivel jobb az, amikor minden hozzászólás engedélyezve van és ezt kell az adott fórum tulajdonosának monitoroznia, és kimoderálni az oda nem illő (hangsúlyozom nem a készítő véleményével nem egyező) hozzászólásokat. Annyira jó amikor olvasol egy blogot, ahova valaki bekommentelt valami oda nem illőt, melyre a többiek reagáltak, majd a blogtulajdonos ezt észrevéve kimoderálta azt, és te csak kapkodod a fejed és nem is érted az egészet, mert nem látod a lavinát kiváltó hozzászólást. Ezért van az szerintem hogy itt moderációs sorba kerülnek a hsz-ek, bár elgondolkodtató, mert nem hinném hogy itt a Marketingmorzsák olvasói/kommentelői között nagy veszélye lenne annak hogy ide nem illő bejegyzések szülessenek.
És vajon mi történik, ha ellenünk fordul, és elkezdi a konkurenst tolni?