A MiresBall márkatervező cég tanulmánya során a washingtoni székhelyű KRC Research 189 vezetőt és brand managert kérdezett meg. Az eredmények azt mutatják, hogy az online kommunikáció biztosítja a legmagasabb megtérülést a márkamenedzsment területén – ezt a válaszadók 68%-a jelezte. Ezt követi a PR és promóciós események (56%), és a közösségi média (40%).

A válaszadók 52%-a szerint a közösségi média jó eszköz arra, hogy ismertséget építsenek olyan célközönség körében is, akiket korábban nem tudtak elérni, 35%-uk pedig arról számolt be, hogy a közösségi média segítségével könnyebb a fogyasztói hűség kiépítése – ezzel ugyanakkor a megkérdezettek 30% -a nem értett egyet.

Forrás: BtoB-dmsz

Az Invoke Solutions piackutató cég a közösségi médiát gyakran használókat vizsgálva arra jutott, hogy a megkérdezettek leginkább azoknak az üzeneteknek, kommenteknek hittek, melyeket ismerőseik posztoltak. A blogposztok azonban hitelesebbnek bizonyultak, mint a Facebook posztok, és a legalacsonyabb a Twitter esetében volt a bizalom szintje, még akkor is, ha ismerősök üzenetéről volt szó.

A márkák vagy cégek által feltett üzeneteket nem tartották annyira hitelesnek, akár a Facebookról, akár blogokról volt szó. A Facebookon kívüli egyéb online közösségek esetében nemcsak a cégek, márkák, de az ismerősök által posztolt tartalom esetén is alacsonyabb volt a bizalom szintje – a válaszadók még szkeptikusabbnak bizonyultak az önálló bloggerekkel szemben. Mindent egybevetve elmondhatjuk, hogy a fogyasztók a Twitteren közzétett tartalmat gondolják a legkevésbé megbízhatónak.

Amikor arról kérdezték őket, mi befolyásolja őket leginkább annak eldöntésekor, hogy egy közösségi oldal hiteles-e számukra, a legtöbb válaszadó jelezte, hogy a pozitív és negatív hozzászólások lehetősége, a tartalom minősége és a tartalom előállítójának válaszadási hajlandósága a legfontosabb számára.
Ezek mind olyan gyakorlatot jelölnek ki a közösségi médiában résztvevők számára, melyből a fogyasztók számára kiderül, hogy konstruktívan állnak a vásárlói panaszokhoz, és őszintén vesznek részt a közösségi oldal látogatóival folytatott párbeszédben. Az olyan jellemzők, mint a részvétel hossza és a résztvevők száma kevésbé bizonyult döntő fontosságúnak a felhasználók számára.

Forrás: eMarketer-dmsz

A ThomsonLocal.com és az Analytics SEO adataiból kiderül, hogy a vállalkozások 12%-a nem elég felkészült arra, hogy kihasználja a keresőmotorok kínálta lehetőségeket. A megkérdezettek több mint fele pedig csupán nagyon alapszintű keresőmotor-optimalizálást végzett el oldalán – vagy akár még ennyit sem.
További adatok szerint, az 50 alkalmazottnál kevesebbel rendelkező cégek 70%-a szinte semmilyen SEO tevékenységet nem végzett, 74% pedig nem használt analitikai módszereket sem arra, hogy a forgalomról többet tudjon meg.

Laurence O’Toole az Analytics SEO ügyvezetője elmondta: „A cégeknek új megközelítést kell alkalmazniuk online jelenlétükkel kapcsolatban. Meg kell bizonyosodniuk afelől, hogy oldalaik jól átgondolt iparági szempontokat figyelembe véve készültek és teljesen kereső-optimalizáltak.”

Nemrégiben David Hollands-Hurst, a Pixl8 Interactive tanácsadója azt nyilatkozta, hogy a cégeknek külső segítséget kellene igénybe venniük annak érdekében, hogy a SEO lehetőségeiket a legjobban ki tudják használni.

Forrás: DMA UK-dmsz

Valószínűleg nem volt elég ideje a legtöbb cégnek elkészíteni az új mérethez a korábbi tartalmakat, ezért fordulhatott elő, hogy többek között a több, mint 260 000 követőt maga mögött tudó Mashable Facebook oldalán és a több, mint 82 000 tagú TechCrunch Facebook oldalon sem jelenik meg rendesen az üdvözlő fülecske alatti tartalom.
Ciki.

Forgács Mariann

Nicola Clark, a Marketing Magazine szerkesztője elmondta, hogy a kisebb márkák a Facebookhoz és a Twitterhez hasonló oldalakon hiteles, őszinte módon tudnak kommunikálni.
„A kisebb márkák hatalmas előnnyel rendelkeznek, mivel nem áll fenn a veszélye annak, hogy arctalan, személytelen márkává válnak. Ha megnézzük az olyan, nagy brandeket, mint a Coca-Cola, jellemző, hogy Twitter üzeneteiket PR ügynökségek írják. Míg, ha követem a kedvenc boltjaimat a Twitteren, tudom, hogy azok az emberek fogalmazzák az üzeneteket, akiket ismerek” – mondta Ms Clark, hozzátéve hogy ebben az esetben a személyiség is megjelenik és valódi közösség alakulhat ki.

A szakértő szerint, sok márka ott próbál meg közösséget teremteni, ahol valójában az nem létezik, de a kisebb cégek jobb esélyekkel indulnak, mivel van közös érintkezési pont.
Véleménye nem sokkal az után látott napvilágot, hogy a Bloomberg Business Week közzétette elemzését, mely szerint a Facebook legnagyobb hirdetői az elmúlt év során 20-szorosára növelték költéseiket.

Forrás: DMA UK-dmsz