A lakcím kötelez…vagy mégsem?
Az alábbi közleményt kaptam ma délben Dr. Kulcsár Zoltán, adatvédelmi szakértőtől:
“A héten az Országgyűlés elfogadta az új reklámtörvény módosítást, a szakma tiltakozására megszüntették a direkt marketing üzenetek küldéséhez való hozzájárulás érvényességi kellékeként előírt lakcím kötelező elkérését.
Az elfogadott T/9354. sz. törvényjavaslat 404. §-a így szól:
Hatályát veszti a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 6. § (2) bekezdésében az „és lakcímét” szövegrész, 26. § (3) bekezdésében az „ , azt mint szemletárgyat lefoglalhatja” szövegrész.
A köztársasági elnök úr kézjegyével ellátott törvény, a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
Ezt követően a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény direkt marketing hozzájárulások kérésére vonatkozó szöveg a következőképp fog szólni:
Grt. 6. § (1) Ha külön törvény eltérően nem rendelkezik, reklám természetes személynek mint reklám címzettjének közvetlen megkeresése módszerével (a továbbiakban: közvetlen üzletszerzés), így különösen elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékű más egyéni kommunikációs eszköz útján – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – kizárólag akkor közölhető, ha ahhoz a reklám címzettje előzetesen egyértelműen és kifejezetten hozzájárult.
(2) Hozzájáruló nyilatkozat bármely olyan módon tehető, amely tartalmazza a nyilatkozó nevét, illetve – amennyiben a reklám, amelyre a hozzájárulás vonatkozik, csak meghatározott életkorú személyek számára közölhető – születési helyét és idejét, továbbá azoknak a személyes adatoknak a körét, amelyek kezeléséhez a nyilatkozó hozzájárul, valamint a hozzájárulás önkéntes és a megfelelő tájékoztatás birtokában történő kifejezését.
Tehát a hozzájárulást tevő személy nevét mindenképp el kell kérni, továbbá korhatáros reklám esetében a születési helyet és időt is. E tekintetben további változás nem várható.”
Kinek milyen “veszteséget” jelentetett ez a közel 1 hónapos időszak?
Milyen lemorzsolódás volt a korábban összegyűjtött adatbázisokban?
Ezek nem költői kérdések! Tényleg nagyon kíváncsi vagyok arra, hogy kinek milyen hatással volt az adatbázisára ez a rövid időszak!
Tags: adatvédelem, e-mail, módosítás, törvény
